Az előkészítős tanítók bemutatkozó videói
A gimnáziumi tanárok bemutatkozó videói
6. A gyermeki agresszivitásról
14. A virtuális barátság veszélyei
Az első félévben 247 diákot dicsértünk meg az iskolaudvaron összegyűlt osztályok és tanárok jelenlétében, melléjük kedden (IV.28.) még „sztároltunk” 35 ügyes sportolót és azokat az osztályokat, amelyek a legszorgalmasabbnak bizonyultak a papírgyűjtő versenyben.
Nagyon sok finom torta örvendeztette meg a jeleskedőket, sok mosolygós fánk pedig bíztató különdíjnak minősült.
A könyvek, folyóiratok, iskolánk évkönyvei minden osztályközösség értékes jutalmai lettek.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Díjkiosztással egybekötött ünnepséggel ért véget a XXIII. Festum Varadinum ünnepségsorozat a Szigligeti Színházban, amelynek keretében iskolánk is díjat kapott, a tavalyi évben szervezett sikeres rendezvények szervezése miatt.
Szacsvay Imre (Nagyürögd, 1818. november 1. – Pest, 1849. október 24.) ügyvéd, politikus, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja.
Nagyváradon jogi tanulmányokat végzett. Mint Beöthy Ödön jurátusa, ott volt az 1839–40 évi országgyűlésen, majd 1840-ben ügyvédi vizsgát tett. Nagyváradon ügyvédi gyakorlatot folytatott és a Bihar vármegyei liberális reformellenzék tagjaként politizált. 1848-ban Váradolaszi és Újváros országgyűlési képviselője volt.
1848 májusában Kossuth Lajos a nagyváradi kincstári uradalom felügyelőjévé nevezte ki. Júniusban az első népképviseleti országgyűlés tagjának választották. Képviselőként mindvégig kitartott a szabadságharc ügye mellett, a képviselőházat Debrecenbe is követte. 1849 januárjában a képviselőház jegyzőjévé választották. A debreceni országgyűléseken Kossuth Lajos bizalmas híve, a radikális képviselőcsoport egyik vezetője, majd április elejétől az akkor alakult Radikális Párt tagja. Jegyzőként Almásy Pál és Perényi Zsigmond mellett a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója. A szabadságharc bukása után egy ideig bujkált, de elfogták. A császári hatóságok a Függetlenségi Nyilatkozat aláírása miatt perbe fogták, kötél általi halálra ítélték és kivégezték.
Ma is álló emlékszobrát, Margó Ede alkotását 1907. március 15-én leplezték le Nagyváradon. Felirata: „Csak egy tollvonás volt bűne”. A szobrot 1937 júniusában lebontották, majd a második bécsi döntés után, 1942-ben az eredeti helyére állították vissza.
Forrás: Wikipédia - A szabad enciklopédia